Be Glad

Egyik orchideám, a Phal. Be Glad ‘Orchid Classic’, az utóbbi pár évben notóriusan kerülte a virágzást, amivel ugyancsak rácáfolt a nevére, már ami az én hangulatomat illeti. Amint elkezdtem örvendezni, látva a szárat, amin rendszerint a bimbók nyílnak, mindannyiszor kiderült, hogy az ő elképzelése kissé eltér az enyémtől és dacosan keikiket kezdett fejleszteni virágok helyett. Aztán a “leánykák” is eljátszották ugyanezt. Így hamarosan már egy egész orchidea klán osztozott egy cserépen. Eldöntöttem, ennek márpediglen most vége!

Májusban a szokásos erkélyre telepítéskor szétválasztottam a családot, kaptak szépen külön cserepeket. Úgy tűnik, ennek ők is örülnek, vagy az időjárás kedvezett nekik az idén, de lényeg az, hogy most titokban kibimbóztak, sőt az “ősanya” már virágot is bontott, mellette maradt az egyik kisebb keiki, azon most még nem látok virágszárat.

Phalaenopsis Be Glad – 1978-ban jegyeztette be a Hager Orch. a Phal. Swiss Miss x Phal. Cassandra hibridjeként (RHS). Ha most keresek a böngészőben szinte csak a peloric változatról találok fotót a neten, és ráadásul gyakran keverik a Be Tris hibriddel (1989, Krull-Smith), aminek Be Glad volt az anyja (seed parent) és a Phal. equestris (pollen parent) a papa. De a Tris sokkal lilább és az alsó két külső lepel (sepalum) is színe inkább lilás, középen erősebb, a lepel széle felé kifehéredik, míg a Gladnél inkább középről kifelé fehéredő barackos árnyalattal és a lepel felső részén sűrűbben elhelyezkedő magenta pöttyökkel.

Tessék, egy hivatalos fotó

phal_be_glad_orchid_classic

Persze annyi minden befolyásolhatja a virágok megjelenését… néha spontán atavisztikus formákat produkálnak és visszaütnek valamelyik ősükre; mint tette azt anyák napja környékén a legújabb burgundi színű (Spar) áruházból mentett hibridem. Én ennek nagyon örültem, mert kiváló alany lesz az egyik botanikai témájú akvarellemhez. (Már ha végre sort kerítek rá, mielőtt elnyílik.) Ennek a hibridnek sajnos nem sikerült kiderítenem a nevét, így rajtaragadt a Riadt Rőt Ölyv becenév (az atavisztikus megjelenése legalábbis engem arra emlékeztetett, de erről majd külön posztban)

 

 

 

 

 

 

Leave a comment