Filók 2

Ott tartottam, hogy szükségem van a filó-fílingre és ezért kerestem kisebb termetű filópótlót. Egészen pontosan: Monstera adansonii ‘Monkey Mask’.

Továbbá találtam magamnak valót az igazi filók közt is: Philodendron hederaceum oxycardium és változatai a ‘Brazil’ és ‘Aureum’; őket régebben Philodendron scandens néven említették, de napjainkban a régebbi keltű hederaceum elnevezést tekintik helyesnek.

És persze a Philodendron hederaceum hederaceum, őt angol ajkú népek a “velvet leaf philodendron” azaz bársonylevél filodendronként említik. És valóban, a levél felszínét borító apró pihék bársonyossá varázsolják megjelenését.

Kezdem a Majommaszkkal.

Most sem nagyon értem az elnevezést, de hagyjuk ezt. Majmok szeretnek mindent utánozni, de azért maszkokat nem készítenek és lehet, hogy valakit a lyukas levél emlékeztet majomra, de én nem tartozom közéjük. Betudom költői hasonlatnak…

Valószínű, hogy nem az alapfajt forgalmazzák a kertészetek, hanem annak egy változatát esetleg hibridjét. Mindenesetre az alapfaj rendszertani besorolása:

Ország (Kingdom):Növények (Plantae)
Csoport (Clade):Szövetes növények (Tracheophytes)
Törzs (Clade):Zárvatermők (Angiosperms)
Osztály (Clade):Egyszikűek (Monocots)
Rend (Order):Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család (Family):Kontyvirágfélék (Araceae)
Nemzetség (Genus):Monstera
Faj (Species):M. adansonii
Illusztráció forrása Wikipédia

Előfordulása: Közép- és Dél-Amerika főként, de megtalálható a környező szigeteken is, mint Antigua, Grenada, Saba, St. Kitts, Guadeloupe-szigetek, Marie Galante-sziget, Dominica, Martinique, St. Lucia, St. Vincent, Tobago, and Trinidad. Közönséges az alacsonyabb tengerszint feletti folyóvölgyekben.

Félepifita kúszónövény 2 – 4 (-6) m magas. Fiatalkori hájtása a talajon kúszik, szára sima, zöld, a szártagok 1 – 6 cm hosszúak. A levélszáron bemélyedés található  hosszának 1/3 to 5/6 részén, a levéllemez szélesen ovális vagy hosszúkásan elliptikus is lehet, lehet ép és lyukas is egész fiatal korában, mikor mindössze 5-10 cm hosszú.

Felnőtt korában a szár: subterete, zöld, sima, 1.5-3.0 cm vastag, a szártagok 3-10 cm hosszúak, a lehullott levelek helyei sekélyek, 3-10 mm szélesek a legszélesebb ponton, végeik 3-6 mm-nyire átfedik egymást. Az oldalsó rügyek hosszabbak, mint amilyen szélesek, egy kis mélyedésben ülnek. A levélszár sima, 20-60 cm hosszú, kicsivel rövidebb, mint a lamina, mélyedéssel ellátott, a levélhüvely lehulló és állandó is lehet. A levéllemez kissé bőrszerű, színén fényes, alakja szélesen oválistól elliptikusig változhat, 25-70 cm hosszú, 15-45 cm széles, alapján háromszögesen vagy szélesebben bemetszett, néha szabálytalan és egyenlőtlen, háromszöges egyik oldalon és csonkolttól szívalakúig változhat a másik oldalon. A levélcsúcs hegyes, a lemezen perforációk hiányozhatnak vagy számosak lehetnek, akár több sorban is megjelenhetnek a főér mindkét oldalán; az oldalerek párhuzamosak, az elsődleges mellékerek száma 8-16 lehet, a másodlagos mellékerek párhuzamosak ezekkel. Kocsány: sima, zöld, kissé lapított, 9-22 cm hosszú,  1.0 – 1.4 cm vastag, 1.1 – 2.0 cm széles. Fellevele krémszínű vagy halványsárga, kissé bőrnemű 12 – 28 cm hosszú, 10 – 25 cm átmérőjű, kihegyesedő, éréskor szélesen felnyíló. A torzsavirágzat: krémszínűtől sárgásig változó, hengeres, 8 – 13 cm hosszú, 1.1 – 2.6 cm vastag, a bibék 4 – 7 mm hosszúak, csonkák, a csúcson kifejezettek, az alsó 6-8 sorban meddők. A termésszár zöld, sárgán át sötétsárgára érik, 10-17 cm hosszú 2 – 4 cm vastag, a bibeszár tüskeszerű trichosclereidákat is tartalmaz, lehullás után felfedi a szürkés rostokban nyugvó terméseket. A bogyók általában egyetlen, barna vagy fekete 5 – 7 mm hosszú, 4 – 6 mm széles, 2 – 3 mm vastag magot tartalmaznak.

Monstera adansonii ‘Archipelago’ kultivár variegated, fehér-tarka levelekkel rendelkezik. (Nagyon vagány, nézzétek:)

Monstera adansonii variegated ‘Archipelago’

Íme, ma így néz ki Ape, az én filópótlóm: Monstera adansonii ‘Monkey Mask’.

Ape alias Monstera adansonii ‘Monkey Mask’

Hogy miért Ape? Mert monkey = majom, erről “A” Red Ape (tudom, hogy ape az csimpánz, de az is majom, nem?) vagyis Hellboy, alias Anung Un Rama jut eszembe természetesen. (BTW Anung Un Rama jelentése “az kinek homlokára lángokból korona helyeztetik”.) Red-nek mégse hívhatom?

Ape hazahozatala másnapján, 22092020

Ugyanis Ape-t Tiszaújvárosban vettem a Pennyben, és szétültettük Anyucival. Nála maradt kettő sarj, egyet pedig nedves papírban, fóliába tekerve a táska mélyén hoztam a buszon. Túlélte. Másnap kapott cserepet, azóta terebélyesedik szépen.

Igényei: a világos helyet kedveli, de a direkt napfénytől ódzkodik, hiszen valaha ő dzsungellakó volt (génjeiben ma is), ezért a párás környezetet szintén díjazza. Eddig nem túl követelőző, bírja a szobaklímát is. Szereti a vizet, de megfigyeltem, hogy a túlöntözést kevéssé, kikéri magának, ő nem tólakó, fürdeni utál, de a zuhanyt imádja. Általában heti 1-2 alkalommal öntözöm, ha a kaspóban marad utána víz, azt kiöntöm, mint a phalaenopsisok esetében. Talajának jó vízáteresztő enyhén savas földet kevertem, általános virágföld plusz egy kis tőzeg, kapott egy marék perlitet is, hadd szellőzzön az a gyökér. Gyanítom, hogy a szobahőmérséklet megfelelő lesz számára, majd jövő ősszel kiderül, meddig bírja a lehűlést. A tápanyagpótlással mégnem foglalkoztam, hisz most kapott friss földet. Átültetés után 3-4 hónapig szerintem nem is kell tápoldatozni őket. Majd tavasztól, ha úgyis beindul a növekedése.

Filók 1

Gyerekkorom filodendronja mint kiderült, nem is filodendron, hanem Monstera deliciosa vagy ahogy manapság hívják, könnyezőpálma. A könnyezőt még értem, a pálmát már kevésbé, honnan jön, hisz az se honos nálunk és őszintén szólva szerintem nem is hasonlít pálmára; de hogy hogyan működik a magyar kollektív tudat a névadás tekintetében (vagy bármi másban, ami azt illeti), olyan rejtély, amit sosem fogok megérteni.

A könnyezőpálma vagy levélfa (Monstera deliciosa) rendszertani besorolása (tudom keveseket érdekel, de engem igen):

zárvatermők törzse (Magnoliophyta)

egyszikűek osztálya (Liliopsida)

hídőrvirágúak rendje (Alismatales)

kontyvirágfélék családja (Araceae)

monsztera nemzetség (Monstera)

Monstera deliciosa faj

Dél, és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein, többek között Mexikó déli részén honos, de mára dísznövényként, szobanövényként az egész világot meghódította. Engem is.

A fiatal növény első levelei szív alakúak, épszélűek, később lyukacsossá, szeldeltté, karéjossá válnak. (Amikor a mi monstrumunkat kaptuk, szintén két épszélű, szív alakú levéllel büszkélkedett és mindig nagy izgalommal telve vártam az új levélke kibomlását, vajon lesz-e már rajta sajtlyuk? Minél több lyukat produkált és minél szebb, karéjosabb leveleket, annál menőbbnek számított megítélésem szerint. Nem voltam átlagos tini, belátom, korombéli lánypajtásaimat a divat hozta lázba vagy később a fiúk, engem az új levél, vagy virág, később, hogy vajon le tudom-e rajzolni.) A kifejlett levelek színezete sötétzöld, fényesek, bőrszerűek 40-90 cm hosszúak és 30–70 cm szélesek is lehetnek. Erezetük párhuzamos. (Nem kispályás és kis lakásba nem való; vagy kiutálja embergazdáit, vagy látványosan belepusztul az elnyomásba és helyszűkébe.) Lágy szárú kúszónövény. Hosszú léggyökereket fejleszt, melyek segítségével természetes körülmények között fákra, magasabb növényekre (szobámban könyvespolcra) kúszik fel, akár 20 méteres magasságba is, egészen a lombkoronaszintig. Tehát az idősebb termetesebb példányok bizony masszív támaszra szorulnak, vagy időről időre levágjuk a csúcshajtást és dugványozással teszünk szert örökösre. Ekkor a szár is újra kihajthat , (ha nem dobjuk ki és türelmesen gondozzuk) akár több helyen is, az új hajtásokat levágva dugványozhatjuk, újabb növénykékhez jutva és ez könnyen egy végtelen történetté (monszteraerdővé) válik, ha nem vigyázunk.

Monstera deliciosa by Maria Alice de Rezende

Ritkán virágzik, de ha megteszi, akkor egy fellevéllel védett torzsavirágzatot fejleszt. Termése két év alatt érik be, legfeljebb 25 cm hosszú, kukoricacsőhöz hasonló. A fellevél színe sárgás, vagy krémfehér. A miénket egyszer láttam virágozni, (még alsós koromban) jóval kisebb, mindössze 6-8 cm hosszú volt, inkább zöldes árnyalatú krémfehér és amennyire emlékszem nem is ért be rajta a termés. Pedig nagyon meg akartam kóstolni.

A magból kibúvó fiatal, levéltelen növény először a fénnyel ellentétes irányban növekszik, egy fatörzs, vagy más függőleges felszín irányába. Itt hajtja ki első két átellenes állású levelét. Ez után kezd a napfény felé, a fatörzs mentén növekedni. Később kapcsolata megszakad a talajjal, epifita életmódra vált.

Termése éretten ehető, kellemes íze van (erre utal a tudományos névben a deliciosa tag), azonban a fogyasztás után irritációt okoz a nyelven és nyálkahártyán. Az éretlen termés a növény többi részéhez hasonlóan magas oxálsav tartalmú, erősen mérgező, lenyelése után égető, fájdalmas marást okoz.

A könnyezőpálma a viktoriánus-kor óta kedvelt dísznövény. Tápanyagigényes, vízigénye közepes. A túl sok vizet a levelei szélén megjelenő cseppekben választja ki, innen kapta magyar nevének előtagját,a könnyezőt. A világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, a tűző nap káros lehet.

Tápanyagigénye miatt rendszeres átültetés, vagy földcsere szükségeltetik, illetve időnként tápoldatozni szükséges.

A téli hónapokban a fűtési szezonban a száraz levegő miatt érdemes vízzel permetezni a növényt. Léggyökereit a cserépbe dugva, vagy vízben gyökereztetve meghagyhatjuk, de az eltávolítás sem okoz gondot a növény számára.

Magról történő szaporítás esetén a növények kifejlődése sok időt vesz igénybe. Szaporítható hajtás-, és szárdugványozással. Mi is így kaptuk anno. Gyökereztethető vízben, homokban, földben is. A gyökeresedés hosszú időt, akár 6-8 hetet is igénybe vehet.

Az alacsony hőmérséklet és a túlöntözés együttes hatásaként gombásodás léphet fel. A pajzstetvek (ó, hogy mennyire gyűlölöm őket!) és a takácsatkák károsíthatják. (Ezek a pajzstetvek panelben rendszeresen megjelentek nálunk és egy rémálom elbánni velük. Többnyire a permetszerek nem válnak be, csak a növényben tesznek kárt. Eddig a leghatékonyabban úgy tudtunk megszbadulni tőlük, ha módszeresen és heteket át újra meg újra ellenőriztük a leveleket és ha kellett, enyhén szappanos vízzel és egy puha vattapamacs segítségével letöröltük róluk a tetveket. Hosszú és aprólékos pepecsmeló, főleg, ha már szép nagy a növényünk.)

A tápanyaghiányt – ami a kis cserépben előállhat – a könnyezőpálma az alsó levelek elsárgulásával jelzi, ami főként az új levél megjelenésekor gyakori. Ezt megelőzhetjük az évenkénti nagyobb cserépbe történő átültetéssel, vagy ha már termetes a monstrum, akkor elég lehet a föld felső pár centis rétegét lecserélni feldúsítani.

A barna, töredezett levélszélek a túlságosan száraz talaj miatt alakulhatnak ki.

Ha a környezet nem elég meleg, a túlöntözéstől a levelek megsárgulnak, elszíneződnek, fekete foltok jelenhetnek meg.

Az őspéldány, gyerekkorom óriása sajnos elpusztult, szerintem csak nem bírta elviselni a konkurenciát, hogy kikerült a reflektorfényből és hogy többé már nem ő volt az egyeduralkodó. Az a hajtás, amit Nagyiméktól kaptam Marci születésekor, jelenleg Anyucit boldogítja, az én lakásom túl kicsi és túlzsúfolt sajnos.

Ámde a filó-fíling hiányzik, ezért kerestem (és találtam) valamivel kisebb termetű filókat.

Folyt. köv.

Phal. Soft Cloud – újabb mini

Legújabb mini phal a fedélzeten: regisztrálatlan kereskedelmi hibrid (non-registered hybrid) az IKEA-ból. (26102020) Phalaenopsis’ Soft Cloud’ vagy RHS oldalán ‘White Wild Orchid ‘ valószínűleg.

Újonc lepke: Soft Cloud

Cserép méret: 6 cm

Magasság: 14-15 cm

virág átmérője: 4 cm

Szín: sepals, petals fehérek, ajak semleges fehér, a callus sárga, (w yellow, hansa y) apró kármin-magenta jegyekkel, a callus alatt az ajak töve sárgás (nickel titanat+ W lemon) apró alizarin, v kármin pöttyökkel, a vége felé kb középtájon kifehéredik; torokban sárga alapon, és az ajak oldalsó lebenyeinek tövében fehér alapon szintén alizarin v kármin jegyek, (rovátkák, pöttyök); a lateral sepals tövének alsó részére kihúzódnak a kárminos-magentás jegyek, apró pöttyöcskék formájában, enyhén sárgás (nickel titanat tea-wash) alapon a termő alatt.

Soft Cloud virág közelről

2 virágszár – a kinyílt virágok tömött felhőt képeznek. Nagyon bájos szerintem. Az Anthura orchids 45 napot jósol a virágzásra- de nem tudom, mikor nyíltak ki, jóformán teljesen kinyílt állapotban vettem. (2490.-huf) (update: nov 22. elvirágzott)

A levelek élénkzöldek, még nem próbáltam kikeverni, de világosabbak, sárgásabbak, mint a már meglévő lepkék levelei.

A leplek fonákán és a száron rózsaszín (perm. rose) futtatás látható, ez a neten a fotókon nem látszik.

Találtam egy regisztrált hibridet: Phal. Sogo Popcorn, megszólalásig hasonlít, de sajnos kevesebb és halványabb a sárga az ajakon, és teljesen hiányzik a rózsaszín. A callus is halványabb (inkább lemon) sárga és valahogy a szirmok és leplek nagyobbak az ajak oldalsó lebenyéhez viszonyítva (a fotón látható Hartmut Richter példányán legalábbis), mint az enyémen. De első pillantásra majdnem bedőltem neki. Tekintve hogy IKEA a forrás és olcsó volt (relatíve), valószínűbb, hogy az enyém a regisztrálatlan kereskedelmi hibrid, a Soft Cloud. Nekem tökéletesen megfelel a “Bolyhos Felleg” vagy “Puha Felhő”, tetszik a neve is, szeretem a felhőket és mindig is szerettem volna ilyen fehér minit. Persze a tuti majd az lesz, ha találok egyszer olyat, ahol pl. a callus is fehér vagy esetleg zöldessárga és nincsenek magenta jegyek egyáltalán, szóval igazi tökéletes hófehér! És persze a könnyű minik közé tartozik- ez elengedhetetlen, mert szobában akarom tartani, nincs lehetőségem üvegházra.

Phal. ‘Violet Queen’

26102020, szintén IKEA-ból, mini orchidea, (non-registered hybrid) hivatalosan regisztrálatlan hibrid, de kereskedelmi forgalomban ezen a néven fut: Phalaenopsis ‘Violet Queen’. Kompakt felépítésű, erőteljes kis lila virágú növényke.

RHS is díjazta: 2020 március, Award of Garden Merit:

“Ph. ‘Violet Queen’ (H1a) H
Striking violet flowers, faintly striped,
with a plain darker violet lip. A uniquely
coloured compact Phalaenopsis”

Ph. ‘Violet Queen’

Cserép: 6 cm

Magasság: 15-16 cm

virág átmérő: 4 cm, (kisebb, mint 5 cm)

Szín: szepalumok (sepals) halványabb és erezettebb, petalumok (petals) kissé sötétebb violet (CoB+QM, WV+QM), erezet kevésbé kifejezett; a oldalsó szepalumok (lateral sepals) alsó tövén az erezet pöttyökké szakadozik; mézajak oldalsó lebenyei és a labellum is sötétebb egyöntetű lila (WV+PR), a labellum kacs nélküli (labellum missing tendrils), a bibeoszlop (column) és a torok magentába hajló violet, jegy nélküli; a callus sárga (WL) alapon lilás magenta pöttyökkel. A portok sipkája (anther cap) fehér, a pollíniumok sárgásan átütnek rajta.

Természetes, hogy nem bírtam ellenállni és most is Kupidót alakítottam, és összeporoztam a Ph. ‘White Apple’ fehéret a ‘Violet Queen’nel. Meglátjuk, lesz-e belőle termés…

A nyílhegyszerű viszcídium és a rosztellum (fehér színű, termőlevél modosulatok) a két pollíniummal (két sárga labdaszerű csomagocska, HY)
Megporzás után záródó bibeoszlop látható a bimbó fölötti virágon

A levelei élénk sárgászöldek. (még nem kevertem ki a megfelelő zöldet)

Persze az orchideák közt nagyon ritka az igazi lila, vagy kékes szín, természetesen kékek egyenlőre nem léteznek (phalaenopsisok közt). Az antociánok okozzák a kékes, lilás színeket a virágokban. Nagyon érdekes jellemzőjük ezeknek a vegyületeknek, hogy kémhatás indikátorok, változik a színük : savas közegben a pirosassá változnak, míg lúgos kémhatás esetében kékké vagy akár egészen zölddé (nagyon klassz kémiát népszerűsítő látványos kísérlet a lilakáposzta levének színváltoztatása, ecettel pirosas, mosólúggal pedig kékes vagy akár egészen zöld szín érhető el. Természetesen ezután a káposztalé fogyasztásra alkalmatlanná válik.)

Anthocyanins

Iszonyú nehéz igazi kék virágot (phalaenopsis) kinemesíteni. A legközelebb eddig a Phal. violacea Indigo Blue került, sötét kékes lila virágával. (Bárcsak nevelhetnék egyet egyszer… ami perpill esélytelen, mert őkelme elég kényes)

Phal. violacea Indigo Blue – photo by Giorgio Armano

Hát ezt a színt persze meg sem közelíti a kis Violet Queen, de azért nagyon elégedett vagyok vele, az eddigi “legkékebb” lepkeorchideám. Bízom benne, hogy bírni fogjuk egymást, hisz a Ph. violaceaval ellentétben (lásd a fenti fotón ) a lepke általában igénytelen fajta (mármint hibrid persze, a fajtát itt nem is rendszertani értelemben használom), és jól bírja az én ridegtartásomat (ami annyit tesz, hogy nyárra kiköltöznek az erkélyre: áprilistól-október végéig, persze azért árnyékba- mert nekem is van szívem- valahol; télre meg a szekrény tetejére; olykor bizony kimarad egy-egy hét locsolás nélkül…, tápoldatot alig látnak, ha kapnak egyáltalán, akkor is csak nyáron, és max banánteát- mert elég büdös és a szobában nem vagyok hajlandó áztatni.)